Újra itt!

2300 oldal megtekintés! Köszönöm!

Nagyon rég nem írtam, ennek oka az volt, hogy csatlakoztam a Seoul-Budapest magazin stábjához. A kimaradt időt azonban szeretném pótolni, az újságtól függetlenül :)


Sajnos a legtöbben már hallottatok a komptragédiáról és annak súlyos körülményeiről is.
A legfrissebb hírek szerint,a Szöul Plázában is nyílt egy újabb oltár az elhunytak számára, hogy bárki leróhatja a tiszteletét az elhunyt diákok és tanárok előtt, mivel a legtöbb polgár sérelmezte, hogy csak Ansanban található ilyen oltár, Szöulban pedig vasárnapig nemvolt. A legutóbbi adatok szerint már 182 testet sikerült megtalálni, 27-28 temetést pedig már meg is tartottak, publicitás nélkül.
A sárga szalag, ami felbukkant a facebookon/ twitteren/ koreai sztárok mellkasára tűzve egyrészt nem csak a nemzeti összetartást jelképezik a tragédia idején, hanem a remény színét is. Sok tényező van, ami miatt már sajnos kimondható, hogy nem fognak túlélőket találni : nem voltak ún. légzsákok a hajóban, a hideg víz hipotermiához vezet és halálhoz mindössze 90 percen belül, illetve nem volt menekülési útvonaluk se, hiszen a víz mindenhová betört. 

A tehetség mixtúra -Xirta Nixon bemutatkozik

Több, mint 1990-en voltatok az oldalon!
Köszönöm nektek!


Xirta Nixon neve főként a fotózással köthető össze, no meg a KKK-val. Legalábbis nekem eleinte így volt. Ahogy pedig elkezdtem vele beszélgetni, rájöttem ez a lány sok mindent csinál egyszerre és a legjobb ebben, hogy jól! Ismerjétek meg Xirta Nixont, és ha alkalmatok nyílik vele találkozni a KKK-n belül, nyugodtan fogjatok vele kezet, mert valami nagyon jót csinál :)))

1. Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak.
- Sziasztok!

 Mindig is bajban voltam, mikor pár szóban kellett bemutatnom magam, hiszen nehéz megtalálni azt a keskeny középutat az unalmas s az erőltetett között, mely megragadja az közönséget. Xirta néven ismerhettek az online világban. Ez a felület nagy szabadságot ad, mert egyszerre lehetek alázatos rajongója GD-nek, vagy épp kíváncsi fotós tanonc, grafikus, hobby festő, önkéntes, zene rajongó, illetve stoppos, vagy épp kezdő táncos.

2. Hogyan kezdődött a Korea iránti szereteted?

- Kedvenc kérdésem! Minden úgy kezdődött, hogy az életem épp mély hullámvölgy legalján volt, mikor csillant a fény, s beugrott a képbe GD. Igen, ugrott! Mert, hogy rábukkantam a Fantastic baby c. klipre, s mikor hófehér outfitben megjelent, attól a perctől kezdve mindent tudni akartam róla, a zenéjéről, munkásságáról, s az életről melyet, ő él, távol egy számomra addig ismeretlen világban. Lefoglalt, s ennek köszönhetem, hogy a völgyből hirtelen a csúcs lett, s minden sokkal színesebb, pozitívabb, s rengeteg új embert ismerhettem meg.

3. Mesélnél a koreai táncról, hogyan jött az ötlet, hogy csoportot alkossatok? Maga az egész folyamat érdekelne, milyen eszközökkel, kellékkel jár ?
- Kezdeném a legelején. A KKK ingyenes 3 hónapos koreai hagyományos tánckurzust hirdetett. Mivel sokkal nyitottabb (bár ezzel eddig sem volt baj, csak épp Ázsia kerülte el a figyelmem) lettem, így jött a hirtelen ötlet, hogy nagyszerű mozgást biztosíthat, s miért ne?!

Miután vége lett a kurzusnak, kezdtek hiányozni, a közös órák, az órák utáni haza utak, beszélgetések, eszmecserék. S egyre inkább fogalmazódott meg bennünk, hogy ezt bizony folytatnunk kell, s gyakorolni, nehogy elfelejtsük az addig tanultakat. A vizsgaidőszak lecsengése után meg is szerveztük az első próbánkat, melyen az addig tanultak felelevenítése folyt. Alig kaptunk helyet. Nem bíztak bennünk, pillanatnyi fellángolásnak gondolták. De mi egyre többet fordultunk meg a KKKban, próbálni, s végül az első felkérés is megérkezett. Legyezőinkre volt csak szükségünk, s egymásra. Külső szemre, mely helyre igazít minket.

4. Adódtak e nehézségek?

- A tükrös (bocsánat, a Taekwondo) terembe, alig kaptunk bejutást, hiszen, nem volt szabad időpont. Így magunknak kellett megoldani az összehangolódást. Bevallom őszintén, eleinte roppant ügyetlenek voltunk. Nem éreztük igazán a tánc lényegét, csak a lépéseket memorizáltuk. Nem mozogtunk egyszerre, s nehéz volt a másikra figyelnünk. Illetve színpadi, vagy épp fellépő tapasztalattal sem rendelkeztünk. Ma visszatekintve, egy lelkes csoportot látok, akik fejlődni szeretnének, s szeretnének minél többet tudni erről a táncról, melyet Koreában is sokáig csak mestertől tanulhattak, akár már 4-5 éves kortól a gyermekek. A második 3 hónapos kurzus után azt mondhatom, hogy most kezdjük megérteni miről is szól ez az egész. Nem a lépésekről, bár roppant mód katonás szigor uralkodik az alaplépésekben. Sokkal inkább a harmóniáról szól, a légzésről, a belső nyugalomról, s a levegő útjáról, mely a földből a lábakon keresztül végig áramlik a testen majd vissza. Ez az állandó körkörös folyamat adja meg a koreai tánc különös ritmikusságát.

 5. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, akad más ötlet a tarsolyotokban? a KKK mennyire támogat titeket ebben?

-  Ma már azt mondhatom, hogy a KKK-tól a legtöbb támogatást megkapjuk, amit csak tudnak adni. Segítenek a fellépésekben, hívnak minket, illetve felszerelést is biztosítanak. (Volt, hogy magunk varrtunk fellépő ruhát az egyik tánchoz, vagy épp kiegészítőt készítettünk, maszkot festettünk) A gyakorló gyereklegyezők felnőttre cserélődtek, dobbal, gyakorló szoknyával, tánccipővel, s zoknival (beoseom) rendelkezünk.

Mit rejtegetünk még? Csoportbővülés várható. Illetve, ami ennél fontosabb, az újonnan alakult Danso (koreai furulya) csoportot szeretnénk bevonni, minél többször, egy-egy közös produkció erejéig. 

6. Szeretnél kijutni Koreába? Mi az, ami ott van a listádon, ha Koreáról van szó? ( helyek meglátogatása, étel/ ital megkóstolása bármi.)

- Nem csak Koreába! Nagyon szeretek utazni! Stoppal, már több mint, 11.000 km van mögöttem, bár még csak Európában, illetve a szomszédos országokban kirándultam.

Tehát nem kérdés, egyszer Koreai is ki lesz pipálva a bakancslistámon. A KKK-nak köszönhetően már elég sok ételt kóstoltam, illetve alkoholos italt is, a tánctanárok is készítettek nekünk tipikus koreai ételeket, illetve egy Spritetal készül gyümölcsturmixot is kipróbálhattam. Szóval bár imádok enni, lehet, hogy nem ez lenne az első dolog, ami miatt ki mennék. Szeretném, ha egy igazi koreainál lakhatnék, aki megmutatná a várost egy helyi lakos szemével. Melyek a kis privát helyek, ahol a legolcsóbb a sör, vagy ahol az egyetemisták gyülekeznek, mik a helyi szokások, a kis apró privát, hétköznapi dolgok érdekelnének, hiszen akkor én is egy rövidke ideig, de helyinek érezhetném magam.

7.Fotózással is foglalkozol? Milyen fotókat készítesz szívesen?

-  Igen! Nagyon szeretek fotózni! Talán még a táncnál is jobban szeretem.  :) Régebben, azt hittem a természetfotózást szeretnék tanulni. Rájöttem, hogy nem. Nincs még kialakult nézetem. Riport fotót csináltam a legtöbbet, s szeretem az elkapott sokat mondó pillanatokat. De ugyanúgy megragad a fény-árny játék, illetve, az erős, kontrasztos fekete-fehér modellkép, mint az idolomról a legújabb fashion sorozat.

8. Korea inspirál téged egy fotózásnál?

- Korea, a kpop, a gondolkodásuk, mind inspirál. Akár fotóról, akár festményről, vagy egy új outfittemről legyen szó. Zeneként jelen van a mindennapjaimban, ha barátaimmal vagyok, akkor is mindig eszembe jut milyen új világot nyitott meg előttem.

9.Tanulod e a koreai nyelvet, ha igen miért, ha nem miért?

- A koreai nyelvet annyira tanulom, ami a FB-ról, beszélgetésekből, dalokból, vagy épp a koreai tánctanáraimmal az órákról rám ragad(t). Ha megtetszik egy szó, akkor utána nézek, memorizálom. Olvasni hamar elkezdtem meg tanulni, de idő volt, mire ténylegesen összeállt a kép a hangülökkel. Néha előveszek egy –két kinyomtatott jegyzetet, s olvasgatom, de komoly, tanulásról nincs szó. De el tudom képzelni, hogy nyelvtanfolyamra járjak.  Nincs is annál boldogabb pillanat mikor egy twitter bejegyzésben el tudom olvasni a kedvencem üzenetét, s még a szót magát is értem. A hétköznapok apró örömei.

10. Mennyire utazol a koreai drámák, kpop világában?

- A kpop világában otthonosabban mozgom, mint a drámákéban. De én is csak a jéghegy csúcsát ismerem. Mivel én rock zenével kezdtem, nekem nagyon fontos az eredetiség, illetve a zene. Ezért is elsőszámú nekem továbbra is a BB. Persze 2 év alatt bővült a listám, de a dobogósok még mindig letaszíthatatlanok. A dráma kényes téma nekem. A You are Beautiful volt az első. Sokáig az egyetlen is. Nézek ezt, azt, de csak mértékkel. Nincs ennyi szabadidőm. A tánc miatt megnéztem a Princess man-t, mint az első trad. sorozatomat. Meglepően jó volt, s újabb oppát avathattam Pak Shi Hoo személyében.. Tipikus. Már csak ezért sem nézek sorit, hiszen így is vannak már elegen a listámon. *viccel : )

11. Mik a terveid a közeljövőben? Várható újabb project v. fellépés?

- Közeljövő.. Íjj. Nehéz kérdés. Megyek, amerre a sodor az ár. Kisebb fellépések vannak. Az utóbbi időben szinte hetente volt fellépésünk. Novemberben egy héten 3xor is. A január mindig pihenő hónap. Mi is pihenünk. Vizsgák, év eleje, ünnepek kiheverése, visszarázódás, s ne felejtsük el, hogy az újabb tagokra kell nagyobb figyelmet szentelnünk. Februárban pedig újabb profi koreai táncosoktól tanulhatunk pár hét erejéig.

Részemről pedig, szeretnék megint egy kicsit külföldön dolgozni, de fáj a szívem a táncért. Így a magén életem kell helyre rázni egy kicsit. De nem szeretnék unatkozni. Szeretném hasznosan eltölteni az időm.

Köszönöm szépen a megkeresésed, mind a Mugungwha táccsoport nevében, mind pedig a magam részéről. Élvezet volt válaszolgatni a kérdéseidre, jó volt vissza emlékezni, s magam is egy kis utazáson vettem részt. Bocsánat, hogy ennyit beszélek, de ha táncról kérdeznek, sosem tudom abba hagyni a mesélést.

Én köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre és szántál rám és az olvasókra is időt!
További sok sikert kívánok!
 K.S.J